|
|
| |
A Peloponézoszi háború |
 |
A Peloponézoszi háború elözényei |
| A perzsa háborúban aratott győzelem után felerősödött a démosz (Temisztoklész) és az arisztokrácia (Kimón,Miltiádész fia) küzdelme, amelynek fô kérdése Athén viszonya Spártával és a pelopponészoszi szövetséggel. A felek kölcsönösen egymást vádolják a gyôztes háborúk zsákmányából való túl nagy részesedéssel, végül cserépszavazással számüzik Temisztoklészt, aki a perzsákhoz megy, ott birtokot kap, de mikor megtudja, hogy a perzsák Athén ellen akarnak támadni, és ehhez ôt akarják fölhasználni, öngyilkos lesz. A demokrácia intézményei önmaguk ellen fordulnak. Számüzését követôen az arisztokrácia erôsödik meg, városfejlesztések folynak, Athén újjáépül, folytatódik az Akropolisz építése, Athént összekapcsolják Pireusszal, és egy kultúrális fellendülés is megfígyelhetô. Az arisztokrácia szorosabbra fuzi Athén kapcsolatát Spártával, ezért amikor Spártában kitör a helóta-felkelés és az athéni arisztokraták segítséget küldenek a leveréséhez, a démosz számüzi Kimónt. Az athéni demokrácia virágkorát Periklész alatt éli 460-tól 429-ig. |
| A spártaiak kiszállnak a perzsa ellenes háborúból, amit Athén szövetségeseivel a déloszi szövetség tagjaival folytat. A szövetség egyre inkább Athén függöségébe kerül, a szövetséges városok a szövetség Déloszról Athénba áthelyezett pénztárába fizetik hozzájárulásukat a háború költségeihez. Ezek a pénzek aztán az Athéni kereskedők és iparosok zsebébe vándorolt, az áthéni állam kaszájába folyt be. Athén a déloszi szövetségből kilépést erőszakkal akadályozta meg. | |
|
ie. 431-404 - Athén veresége a pelopponészoszi háborúban |
 |
| Athén ie. 431-ben elérkezettnek látta az időt arra, hogy a nagy vetélytárssal Spártával leszámoljon. bár változatlanul a Spártai szárazföldi hadsereg volt az erősebb, de Athént nagyon megerősítették és a tenger felöl nyítottá vált a pireuszt és Athént összakötő falaknak köszönhetően. Az athéni taktika célja spárta tengeri elszigetelése volt. Ez lett Athén veszte, ugyanis Athénba a tenger felöl egy pestis járvány került és ebben meghalt maga Periklész is, míg spártától a járványt az athéni hajóhad szigetelete el. Athén végső vereségét saját szövetségeseinek a lázadása eredményezte. A háború következményei: Athénban időlegesen az arisztokrácia vissza szerezte a hatalmat, a déloszi szövetség felbomlott, és a város többé már nem lesz képes vezető szerepre. |
|
kisérő zene az "Edelweis" témája |
| A demokratikus rendszer helyre áll, de csak torz bohozata hajdani önmagának a demagógok uralma jellemzi. Spártában is felbomlik az arisztokratikus rend, kialakul ott is a türannisz. A háborús gyözelemnek köszönhető zsákmány felborítja az egyenlőség rendszerét, kialakul a magántulajdon és spárta is elindul ugyan azon az uton, mint Athén, de olyan erőssé nem lesz, mint volt vetélytársa. Megerősödik a perzsa befolyás. A görög poliszok egyesítése belülről, a demokratikus rendnek nem sikerül. Athén demagóg kormányzata megkisérli azt ami a hős ősöknek sem sikerült - ezúttal Makedónia ellen egyesíteni a görög városállamokat, de ez sem sikerül neki.. | | | |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
